„Perdülj, kis citerám, Vígságos nótára, Kedves nagyapónak A neve napjára. Hány csillag az égen, Harmat a fűszálon, Kedves nagyapóra Annyi áldás szálljon!” /Pósa Lajos/

„Leány! nevednek ünnepén, Melly fölvirul, Mint házbarát, mit adjak én Ajándokúl? Ég? csillagiból ragyogó koszorút Fűznék, de leszédit az éghoni út. Fürtidre felillenék díszkoszorú: De berki virányt fedez árva ború. Még is, ha virág kell, ah! mond nekem azt, És visszaidézem az ifju tavaszt, ?S érted kirabolva varázs ligetet, Fürtidre … Continue reading →

„Eged legyen borutlan isten arcz, Szíved nyugalmasan mosolygja meg Tündér évek? malaszthozó sorát. Ezt kivánom nevednek ünnepén Rövid de tiszta szív-fohászomul.” /Nagy Imre/

„Kár hogy a pap megkeresztelt, Jobb volnál pogánynak, Mert pogány vagy és kegyetlen Híved fájdalmának. Vagy ha már meg kelle lenni, Mondtak volna másnak, Szép-, hamisnak, kellemesnek Csak ne Laurának.” /Vörösmarty Mihály/

„Ugy áldjon meg isten neved napján, Hogy beérhesd vele minden órán. Legyen élted mint a virágos fa: Remény s öröm virágozzék rajta.” /Vörösmarty Mihály/

„Az öröm abból ered, hogy valaki meg tudja látni azt, ami szép és jó az életben.” /Móricz Zsigmond/